A fővárosi fiatalok lehetnek a CSOK Plusz nagy nyertesei

A családi fészek elhagyása komoly anyagi vonzattal jár, kezdő ingatlankeresőként megfelelő jövedelem, megtakarítás és hitelképesség nélkül távoli vágyálomnak tűnhet a jó adásvétel megkötése. Az első lakásszerzésnél döntő szempont a családalapítás időszaka mellett a fiatalok önállósodási hajlama. Életkor alapján vizsgálva vidéken 25-34 éves kor között válhatnak ingatlantulajdonossá a fiatalok, míg Budapesten ez a szám akár 10 évvel is kitolódhat – derült ki az otpotthon.hu és az OTP Bank közös kutatásából.

A CSOK Plusz részleteinek kidolgozása még várat magára, de az már látszik, hogy az új családi otthonteremtési támogatás az első lakás vásárlásánál életbe lépő 10 százalékos önerő bevezetésével kibővíti a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségeit. Az otpotthon.hu és az OTP Bank felmérése szerint a hazai ingatlantulajdonosok több mint fele (52 százalék) 25-34 évesen vette meg első ingatlanát. A budapestiek viszont kevésbé derűlátók, csak 35-44 évesen korukra bíznak abban, hogy lakáshoz juthatnak. A magyarok lakásválasztási szempontjait vizsgáló felmérés ráerősít a jelenlegi keresleti-kínálati piacot befolyásoló fájdalompontra:

A SAJÁT INGATLANNAL MÉG NEM RENDELKEZŐ VÁLASZADÓK KÖZEL FELE NEM BÍZIK ABBAN, HOGY VALAHA IS SAJÁT TULAJDONÚ LAKÁSHOZ TUD JUTNI.

„Tapasztalataink alapján az elmúlt időszak lakásár-növekedése, a magas havi törlesztőrészletek és az átlagos reálbérek az ingatlankeresők lehetőségeit is átformálták, ami visszafogta az adásvételek számát. A most bejelentett CSOK Plusz által kínált állami kamattámogatás és hitellehetőségek azonban elősegíthetik, hogy az ingatlanpiac a vártnál hamarabb mozduljon ki a jelenlegi gödörből” – mondta el Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője.

A reprezentatív kutatás szerint a felnőtt lakosság több mint fele vásárolt már életében lakáscélú ingatlant. A különböző korcsoportokra bontott megkérdezettek közül leginkább a most 55-69 éveseknek adatott meg, hogy 34 éves korukig megvehessék az első lakásukat; az idősebbek és a fiatalabbak helyzete nehezebb volt ilyen szempontból. Amennyiben abból indulunk ki, hogy a legalább 35 éves korosztály közül hányan tettek szert első ingatlanra 34 éves korukig, megállapítható országos összehasonlításban a Budapesten élők hátránya. Az átlagos 48 százalékkal szemben a fővárosban csak 43 százalék tudott saját ingatlant vásárolni. A régiók közötti különbségekben is hasonló a tendencia,

A KÖZÉP-MAGYAROSZÁGON ÉLŐK KÖRÉBEN AZ ÁTLAGOSNÁL ALACSONYABB A CSALÁDALAPÍTÁS IDŐSZAKÁBAN LAKÁSSAL RENDELKEZŐK ARÁNYA, MÍG A TÖBBI RÉGIÓ KÖZÖTT NINCS ÉRDEMI ELTÉRÉS.

A kiadó ingatlanban élő és/vagy saját lakással nem rendelkező 45 év feletti lakosság többsége pedig már nem számít arra, hogy ingatlanhoz juthat.

MIKOR LEHET IDŐSZERŰ A KÖLTÖZÉS A MAGYAROK SZERINT?

A szülői ház elhagyásához a válaszadók 31 százaléka tartotta elengedhetetlen feltételnek az állandó munkahelyet és hozzá némi megtakarítást, 22 százalék szerint ennél korábban érdemes elköltözni otthonról, akár már 18 éves korban. Ugyanakkor a költözésnek inkább anyagi vonzata van, mint élethelyzethez kötődő, csupán 10 százalék gondolta úgy, hogy az élettárssal való összeköltözés jelöli ki a szülőktől való elköltözés időpontját, ennél csekélyebb arányban jelölték meg a házasságot és az első gyermek születését. A 18-24 éves korcsoportban átlagon felüli (13 százalék) azok aránya, akik szerint már 18 évesen érdemes lenne elköltözni és nagyobb részük bízik abban, hogy 25-34 éves korukra lesz saját otthona.